Egészség és lehetőség!

Élelmiszereink veszélyben vannak.

Néhány vegyszergyártó óriáscég laboratóriumaiba

vitte legfontosabb élelmiszereink alapanyagait.

Kísérletezés során újfajta élelmiszernövényeket

állítottak elő, amelyek a természetben soha nem lé-

teztek: kukoricát, mely rovarirtót termel, szójababot,

amely ellenálló a permetezőszerekkel szemben. Az

amerikai kontinensen emberek milliói fogyasztanak

jelöletlen, génmódosított összetevőket tartalmazó

ételeket úgy, hogy esetleg nem is tudnak róla. És

nálunk is lehet génmódosított (GM) szójával, kukoricával

szennyezett élelmiszereket kapni.

 Röviden bemutatjuk, hogy miért is kell

odafigyelnünk vásárláskor, hogy ne vegyünk génmó-

dosított növényeket: miért rossz ez a gazdaságnak, a

termőföldeknek, a gazdáknak és a vásárlóknak. Sajnos az

Európai Unió számos genetikailag módosított élőlény (GMO),

máig kizárólag növény, forgalmazását engedélyezte, így hiába

tilos hazai földeken a termesztésük, árucikként többféle módon

is tányérunkba kerülhetnek.

Felmérésünket azért végeztük el, hogy segítsük azokat, akik

nem akarnak génmódosított élelmiszereket enni. Kiadványunkból

megtudható, melyek azok az élelmiszergyártók és -forgalmazók,

amelyek garantálják, hogy nem árulnak génmódosított élelmiszere- ket, és melyek azok, ahol nem lehet tudni, mi kerül a tányérunkba.

Használd Te is az ismertetőt vásárlásnál, támogasd azokat a gyártókat

és értékesítőket, melyek garantálják a GMO-mentes élelmiszereket,

és ha kell, tudasd kedvenc üzleteiddel, márkáiddal, hogy köszönöd, de

nem kérsz génmódosított élelmiszert! Ahogy a tudatos vásárlók mondják:

a pénzünk szavazat. Bárki bármit is gyártson, a választás mindig a mi

kezünkben van: mi döntünk arról, hogy mi kerül bevásárlószatyrunkba.

Egészséges, génmódosítás-mentes élelmet Magyarországnak!

MI A GÉNMÓDOSÍTÁS? 

NAGYON RÖVID “TUDOMÁNYOSKODÁS”

Egy adott élőlénybe egy bármilyen

fajú élőlény meghatározott tulajdon- ságot hordozó génjeit juttatják be és

késztetik működésre. Ily módon nem- csak rokon faj génjeit használhatják fel,

hanem törzsfejlődési értelemben akár

teljesen különböző élő szervezetét is,

például baktériumok, vírusok, állatok gén- jeit is. A géntechnológia átlépi a különböző

fajok közötti kereszteződést akadályozó,

évmilliók alatt kialakult evolúciós korlátokat.

Az így készülő, új tulajdonsággal rendelkező

élelmiszernövényekből a kifejlesztő cég

persze minél többet el akar adni. A kereske- delmi forgalomban kapható génmódosított

növények 95%-a kétféle dolgot tud: rovarölő

szert termel és/vagy ellenáll egy totális gyomirtó

szernek.

A világon négy ország termeszti a génmódosított

növények közel 90%-át: az Egyesült Államok (53%),

Argentína (18%), Brazília (11,5%) és Kanada (6,1%).

MI A PROBLÉMA A GÉNMÓDOSÍTOTT NÖVÉNYEKKEL?

Először is: nincs rájuk szükség. Valóban hasznos tulaj- donságaik nincsenek és a lakosság nem akarja ezeket

fogyasztani. Ezt nem csak környezetvédők mondják,

hanem erre a következtetésre jutott a világ eddigi

legjelentősebb agrár-élelmezésügyi kutatása is.

A Világbank, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazda- sági Szervezete (FAO), a Nevelésügyi, Tudo- mányos és Kulturális Szervezete (UNESCO), az

Egészségügyi Világszervezete (WHO) létrehozott

egy tudományos testületet, akik három éven át

a mezőgazdaság jövőjét kutatták és keresték a

válaszokat arra, hogy miként csökkenthetjük a

szegénységet és közeledhetünk a fenntart- hatóság felé. A több mint 400 szakértőből

álló csoport arra az eredményre jutott, hogy

a mezőgazdasági célú génmódosítás nem

csökkenti az éhezést és a szegénységet,

nem segíti elő a társadalmi és környezeti

fenntarthatóságot. A táplálkozás,

egészség és vidéki megélhetés javí-

tásában sem jelent valódi megoldást.

Ellenkezőleg: ehhez több kis, helyi táj- fajtákat, minőségi élelmiszert termelő

gazdaságra, családi gazdaságra

van szükség.

A GMO-k terjedésének egyre

világosabban látható környezeti,

egészségügyi kockázatai van- nak. Megjelenésük számos

térségben káros társadalmi- gazdasági változásokat

okozott.

Kifejlesztésük igen költséges, egy-egy

génmódosított növényfajta létrehozása akár

százmillió dollárba is kerülhet. Ezért a bio- technológiai óriáscégek abban érdekeltek,

hogy a lehető leghamarabb megkezdhessék

a génmódosított vetőmagok értékesítését. A

független testületek által végzett hosszútávú

egészségügyi és környezeti hatásvizsgálatokon

alapuló engedélyezés tehát a kifejlesztő óriáscé-

geknek csak nyűg - úgyhogy ne csodálkozzon

senki, hogy ilyen vizsgálatok elvégzéséhez nem

kötik még az európai engedélyek kiadását sem...

„Az iparnak nincs joga olyan

termékeket az emberiségre

rákényszeríteni, amiknek

biztonságát nem vizsgálták

meg kielégítően.” Pusztai

Árpád, a Skót Királyi Aka- démia rendes tagja.

MIÉRT VESZÉLYES KÖRNYEZETÜNKRE?

Rovarirtó szert termelő GM-növényeknek

akár minden sejtje is mérget termelhet. Akár

ezerszer annyi mérget, ami Magyarországon

egyszeri permetezésre engedélyezett mennyiség.

El lehet képzelni, mennyire rossz ez a talajnak, a

talajvíznek és az élővilágnak.

A nagy dózisnak egészségügyi következményei

lehetnek és nemcsak a megcélzott kártevők pusz- tulhatnak el, hanem más élőlények is. A Darvas Béla

professzor vezette tudományos kutatócsoport 2004-es

vizsgálata szerint a kísérletben szereplő, rovarölő szert

termelő GM-kukorica védett rovarokat is elpusztított.

A folyamatosan kibocsátott méreg és a dózis miatt a

megcélzott kártevők viszont pár év alatt ellenállókká

válhatnak, és létrejönnek az ún. szuper-kártevők. Ezek a

génmódosított növények nélkül egyáltalán nem vagy csak

sokkal hosszabb idő alatt alakulnának ki. Innentől a gazda

rákényszerül a cég újabb vegyszereinek vásárlására, mert a

többi módszer többnyire hatástalan. Az eredmény? Minden

sejtjével mérget termelő élelmiszernövények, ellenállóbb

kártevők és még több mérget permetező gazdák.

Az uniós GMO-engedélyezési folyamat a lehetséges problémák

nagyságához képest döbbenetesen felületes. Nem vizsgálja a

felmerülő környezeti veszélyek nagy részét, mint ahogy a génmó-

dosított növények termesztésének gazdasági, társadalmi hatásait

sem. Sőt, az egészségügyi hatásoknak is csak egy részét.

A GMO-knak a szeny- nyezés egy újabb fajtáját is köszönhetjük, a “génszennyezést”.

A génmódosított növények

pollenje, magjai terjed- nek és elszennyezhetik a

hagyományos, nem génmó-

dosított növények szántóföld- jeit is, sőt vadon élő rokon

fajoknál is megjelenhetnek. Ez

hosszú távon visszafordíthatat- lan és ellenőrizhetetlen változá-

sokat okozhat a természetes

élővilágban is. A génmódosítás

nem ismer politikai határokat

sem, a rovarok és szél terjesztik a

GM-növények pollenjét. Ebből sok

A géntechnológia mezőgazdasági és

élelmiszer-ipari alkalmazásával három

fő baj van.

• Tovább erősíti a nagyipari gazdaságokat,

ami kevés munkahelyet, sok felhasznált

vegyszert jelent - sok ezer hektáron végig

ugyanazzal a növénnyel. Csökkenti a

termesztett növények ezer féle szempontból

fontos sokféleségét.

• Tovább nehezíti a kicsi, de minőségi élelmisze- reket termelő gazdaságok helyzetét. A gazdákat

kiszolgáltatja néhány globális vegyipari óriás- nak. Az óriáscégeket hozzásegíti, hogy teljes

ellenőrzést szerezzenek az élelmiszerlánc első

eleme, a vetőmagvak fölött.

• A génszennyezéssel, a növekvő vegyszerhasználat- tal tönkreteszi hagyományos, az ökológiai és biogaz- daságok lehetőségeit.

minden következik, például az,

hogy hosszútávon nem fér meg

egymás közelében GM-vetőmagon

alapuló, a hagyományos és a

biogazdálkodás. Hiszen hamarosan

az utóbbiak is génmódosítottak

lesznek.

A gazdák életét akkor is megnehe- zítik a GM-növények, ha következő

évben valami mást akarnak vetni.

Az új vetés mellett a korábbi, gyom- irtó szerre ellenállóvá tett génmó-

dosított növény elpusztíthatatlan

szupergyomként ott marad, és

vagy az addiginál is mérgezőbb

vegyszerhez kell nyúlnia a gazdának

vagy kézzel kell a gyomot irtania.

MILYEN HATÁSSAL VAN A GAZDÁLKODÁSRA, A GAZDÁKRA?

A fentiekből már sejthető. Akik hagyományos vagy

biogazdaságot vezetnek, azok földjén a génszeny- nyezés miatt előbb-utóbb, tetszik vagy nem tetszik,

megjelenik a génmódosítás. Akik maguk próbálták

ki a GM-növényeket, azoknak egyre több és több

vegyszert kell használniuk, aminek nagy része a

talajban, a vízben és bennünk, a fogyasztókban

köt ki.

A gazdáknak, és így a gazdaságnak is fontos

szempont, hogy Európában kiváló piaca van

a bizonyítottan GMO-mentes termékeknek,

élelmiszereknek, ami a magyar gazdáknak

jelentős versenyelőnyt jelent.

©Greenpeace/Alexandra Buxbaum

VESZÉLYES EGÉSZSÉGÜNKRE?

2010 elején az Európai Bizottság európai

termesztésre engedélyezett egy Amflora

nevű génmódosított burgonyát, ami olyan

gént tartalmaz, amelynek hatására ellenálló-

képesség alakulhat ki bizonyos antibiotiku- mokkal szemben, állapította meg az Egész- ségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai

Gyógyszerügynökség (EMEA).

Potenciális veszély, hogy a génmódosított

élelmiszernövények ismeretlen fehérjéket, mérgező

és allergiát okozó anyagokat termelnek. Pusztai

Árpád biokémikus kísérleteiben egy másik, később

nem engedélyezett génmódosított burgonyával táplált

patkányokon kóros elváltozások keletkeztek. Azóta

ugyan a biotechnológiai óriáscégek még nehezeb- ben adnak vetőmagokat a független kutatóknak, mégis

számos újabb vizsgálat jelzi a szaporodó veszélyeket. A

GMO-k fogyasztása egyes kísérleti állatoknál vastagbélrák

kialakulásához, allergiás reakciókhoz, máj- és veseprob- lémákhoz, lassabb fejlődéshez vezetett, vagy felborította a

máj és hasnyálmirigy működését.

Végeztek olyan kutatást is, amely során a GM-növények által

termelt mérget kimutatták az állapotos kismamák vérében és

magzatukban is.

2012 őszén újabb aggodalomra okot adó tanulmány látott

napvilágot: a francia Séralini professzor több mint 2 éven át tartó

kutatása kimutatta, hogy egy, az EU-ban élelmiszerként és takar- mányként is engedélyezett génmódosított kukorica fogyasztása,

valamint a vele együtt is alkalmazott RoundUp® totális gyomirtó

szer megrövidítette a patkányok élettartamát és tumort, illetve máj- és

vesekárosodást okozott a kísérleti állatokban.

A génmódosított növényeket gyártó cégek nem csak a professzor

módszereit és eredményeit vitatják, hanem más esetekben is hatékonyan

akadályozzák a független kutatások nyilvánosságra hozatalát.

A GÉNMÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREK TÁPLÁLJÁK A VILÁG ÉHEZŐIT?

Szerintünk egyáltalán nem. Nem ezért állítot- ták elő őket, és nem is teremnek többet.

Egy génmódosított fajta kifejlesztése körülbelül

22 milliárd forint (100 millió USD) költséggel

járhat. Ennyi pénzt nem azért fektetnek az

egymással versengő profitorientált vegyipari

óriáscégek a génmódosított vetőmagba,

hogy a világ éhezőit táplálják. A világon

mindenki számára elegendő élelmiszert

tudunk előállítani, csak igazságosan

kellene elosztani, hogy mindenkinek

jusson.

A Világbank, az UNESCO, a FAO

és a WHO közös ‘Válaszúton

a mezőgazdaság’ című tanul- mánya már 2008-ban rámu- tatott, hogy a génmódosítás

nem csökkenti az éhezést és

a vegyszerhasználatot, nem

növeli a terméshozamokat,

nem járul hozzá a vidéki

életlehetőségek javulásához.

Sok esetben ennek az

ellenkezőjét teszi, hiszen

az óriási területeken

genetikailag azonos, így a

kártevőknek jobban kitett

ültetvények elterjedése

éppen az éhezés növe- kedéséhez vezethet a

fejlődő országokban.

Röviden összefoglalva: a listában a legnagyobb gyártók és forgalmazók

szerepelnek. A listát úgy állítottuk össze, hogy meglévő adatbázisokat, statisz- tikai adatokat vetettünk össze a valósággal, néhány hazai településen található

élelmiszerbolt polcain található választékkal. A cégeknek levelet írtunk és kértük

őket, hogy kérdőívünket kitöltve küldjék vissza. A visszaérkező adatokat feldolgoz- tuk, a válaszokat elemeztük. A nem válaszoló cégeknek küldtünk egy második,

emlékeztető levelet. A válaszok alapján készült el a kiadványban szereplő piros- zöld táblázat. Az EU-s jogszabályok sajnos nem követelik meg, hogy a tejterméket,

tojást, húsárut tartalmazó élelmiszerek esetén jelölni kelljen, hogyha az állatok

génmódosított takarmányt ettek. A kiadványunkban zöld színnel szereplő cégek

sem erre vállaltak garanciát. A garanciát nem vállaló vagy nem válaszoló cégek

kiadványunkban piros jelöléssel szerepelnek.

Fontos megjegyezni, hogy az alábbiakban közölt lista a cégek GM-élelmiszerekre

vonatkozó álláspontját tükrözi, nem a Greenpeace termékvizsgálatán alapszik!

A közölt listát honlapunkon az esetleges új információkkal

(greenpeace.hu/gmokisokos) folyamatosan frissítjük.

A. Adatgyűjtés.

A kisokos készítése során az alábbi helyekről gyűjtöttünk adatokat az élelmiszer-ipari

szereplőkről.

• A Greenpeace 2004-es meglévő adatbázisa

• HBI Marketing Adatok - Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH) ingyen hozzáférhető

• KSH Céginformációs adattára

• HVG Online - Az 500 legnagyobb árbevételű hazai cég listája (gyártók)

• HVG Online - A TOP 100 legtöbbet adózó hazai cég listája (forgalmazók)

• FMCG adatbázis: fmcggyartok.blogspot.com

• Greenpeace aktivisták 13 szupermarket egy-egy termékcsoportját mérték fel,

38 földrajzilag egymástól jelentős távolságokra lévő települések üzleteiben feljegyez- ték, mely gyártók termékei találhatók meg ténylegesen a polcokon.

B. A cégek elérhetőségeit saját honlapjaik alapján pontosítottuk.

C. Különféle termékcsoportok szerinti jelentősebb cégeket kiválasztottuk.

D. Levelet küldtünk a cég vezetősége számára kéréseinkkel.

E. Figyelmeztető levelet küldtünk a nem válaszolóknak.

F. A cégektől érkező válaszleveleket értékeltük és kategóriákba soroltuk.

©Greenpeace/Cabras

©Falk Heller/Argum/Greenpeace

© Michael Desjardins/Greenpeace 9

Terjeszd elektronikus változatát

- küld ennek az oldalnak piros linkjét barátaidnak!

 http://megachi.hupont.hu/388/vigyazz-gmo

https://mail.google.com/mail/u/0/?ui=2&ik=d87f984e24&view=att&th=15948c0b29e77e6c&attid=0.1&disp=inline&safe=1&zw