Egészség és lehetőség!

Miért ajánlom a tönkölybúzát otthoni családi felhasználásra?

Egy mondatban, ha valóban friss lisztet akarsz felhasználni és valóban tudni akarod jó minőségű búzából készült e, akkor nincs más választásod, mert annál frissebb nincs amit épp most készítettél el .

Teljesen más élettani hatása van a friss lisztnek. Tele van vitaminokkal, esszenciális aminosavakkal és illóolajokkal. Kimagaslóan jobb  beltartalommal rendelkezik a tönköly, más búzákhoz képest. Olyan magas, vagy akár magasabb fehérjetartalommal, mint a hús.

TÖNKÖLYBÚZA

A kora középkorban még a legértékesebb gabonának tartották, táplálóértékén kívül számos gyógyhatását is ismerték. Idõvel azonban kiszorították a viszonylag bõvebben termõ egyéb gabonafélék.

Ráadásul ez utóbbiakat lényegesen könnyebben is lehetett hántolni. A pelyvától megtisztított magból lisztet õrölhetünk, roppantással pelyhet is készíthetünk. A tönkölybúza táplálkozás-fiziológiai értékét magas fehérjetartalmán kívül vitaminbõségének köszönheti.

Nagy mennyiségben találhatók a magban A-, E- és B-vitaminok. Az ásványi anyagok közül különösen gazdag foszforban, vasban és magnéziumban.

A tönkölybúza magas sütõértékét jelentõs fehérjetartalmán kívül kiemelkedõen magas sikértartalma garantálja. A tönkölybõl készült kenyér porózus, rugalmas, lágy.
A tönköly a legértékesebb gabonaféle, teljesértékû, melegítõ hatású, finom zsírokat adó, és sokkal könnyebben emészthetõ, mint a többi gabona.

A tönkölybúzában található fehérje molekuláris felépítése az összes növény fehérjéinél szorosabb rokonságot mutat az emberi plazmával. A tönköly, noha küllemre szinte megegyezik a búzával, táplálkozási szempontból összehasonlíthatatlan elõnyökkel rendelkezik.

Például tönkölylisztbõl készült kásával csecsemõket gond nélkül fel lehet nevelni. A tönkölygríz bátran adható legyengült betegeknek.
A tönkölybúza további elõnye, hogy rendszeres fogyasztása mellett az erek jobban tágulnak. Ez jobb véráramlást tesz lehetõvé. A tönköly sejtregeneráló hatása is bizonyított. Rendszeres fogyasztása a sejtek teljesítménynövekedését segíti elõ. Ugyanis a szellemi teljesítményt is fokozza. Tönkölykúrát ajánlatos leukémiás megbetegedések esetén is alkalmazni, mert jótékony hatását a lépre és a csontvelõre is kifejti.

ZAB

 A zab a szellem, a test és a lélek erejét növelő tonizáló szer. Jó a szívnek, rákmegelőző, bőrgyulladás ellenes.

A zabfajták jók a depresszió, a klimaxos tünetek enyhítésére, valamint a kábítószer, illetve drog megvonásos tünetek kezelésére. (Dohányzásról való leszokásnál is jó.) A tejes, még zöld, pelyvákkal borított szemeket kell leszedni és felhasználni. A zabszemeket pépesítjük és 25 %-os alkohollal tartósítjuk.
 A zab egyszerű táplálékként is hasznos. Főleg téli eledel, mert melegítő hatású. Egy-két napig áztatott zabot sós vízben, fűszerekkel megfőzzük. Köretnek fogyasztjuk.
 Pelyhesítve a müzli egyik fontos alkatrésze.
 A zabkorpa segít a koleszterint kiüríteni a szervezetből.

A zabcsíra nagyon nagy energiatartalmú, sok fehérje, zsír és jód van benne. Hideg, fagyos időben kellemesen melegítő hatással van a szervezetre. Levesbetétnek adhatjuk.

A svéd Are Waerland étkezési ajánlása a biológiai órán alapszik.

Az emberi szervezet csak akkor tudja megfelelõen feldolgozni a táplálékot, ha a három szabályosan ismétlõdõ körforgás tökéletesen mûködik.

• 12 órától 20 óráig - táplálékfelvétel (evés és emésztés)

• 20 órától hajnal 4 óráig - asszimilálás (beépítés és felhasználás)

• hajnal 4-től déli 12 óráig - eltávolítás, kiválasztás

Ha a hármas körforgás szabályát ötvözzük a sheltoni ételkombináció szabályaival, a "Testkontrollként" ismert Diamond-féle táplálkozási módszert kapjuk. Az elsõ folyamatban, (4-12-ig) - a kiválasztás idõszakában - semmit nem ajánl fogyasztani, csak gyümölcsöt, vagy gyümölcslevet.

A második folyamatban - a felszívás (12-20- ig) - megkezdhetõ az aznapi evés, az ételkombinációkra vonatkozó szabályok betartásával.

Legfontosabb elve, hogy fehérjét (húst, sajtot, tejterméket) ne fogyasszunk együtt szénhidráttal (lisztfélék, gabona, kenyér, cukor, méz).

A zsiradék, zöldség, gyümölcs egymással is, és külön a fehérjével, és külön a szénhidráttal társítható.

A harmadik folyamatban - beépítés idején 20-4-ig - már semmit nem javasol fogyasztani.

Ha mégis szükség lenne rá, úgy gyümölcsöt, gyümölcslevet ehetünk.

SHELTON SZABÁLYA

Az ételféleségek kombinálhatóságán alapszik.

A fehérjetartalmúak nem társíthatóak szénhidráttartalmúval, de mindkettõ társítható zöldségfélékkel, gyümölcsökkel.

A természettudósok és a természetes táplálkozással foglalkozó szakemberek egyöntetű véleménye, hogy az ember alapvetően gyümölcsökkel

és magokkal táplálkozik, más élelmiszerre csak az eltérő éghajlati viszonyok miatt van szüksége. Az sem véletlen, hogy a terápiák egyik sarkalatos pontja az életmódváltás, amibe táplálkozási szokásaink átalakítása is beletartozik.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy teljes táplálék az a mag vagy gyümölcs, melyet úgy fogyasztunk, hogy semmit nem vonunk ki belőle, szükségtelen főzéssel, sütéssel nem tesszük tönkre a létfontosságú enzimeket és nem tesszük értéktelenné a nélkülözhetetlen organikus sókat.

Minden teljes őrlésű gabonából készült  liszt tartalmazza az A-, B vitaminok számos fajtáját, valamint E-,F-, és H vitaminokat.

Ezek az idegrendszer működésére vannak jótékony hatással és megakadályozhatják a vérszegénységet is. A B-vitaminok megfelelő mennyiségben való jelenléte feltétlenül szükséges szervezetünknek többek között a cukor feldolgozásánál. Ez a szükséges mennyiség a legkönnyebben úgy érhető el, hogy a keményítőt tartalmazó gabona magvak héját, külső burkát - a korpát - is elfogyasztjuk. Ez a korpa tartalmazza a meszet is. Arról nem is szólva, hogy a sikér, a gabonafehérje jelentős része is hozzátapad.

A búzaszem legnagyobb arányát a fehér liszttest alkotja, mely a szem

82%-át teszi ki, ezenkívül fontos alkotó

még a csíra és az aleuronréteg, amely a liszttestet védi-takarja. A fehérliszt szinte kizárólag a liszttestből származik, aminek 80%-a keményítő, és ezt még 4-5% cukor is kiegészíti. Az ásványok, a természetes katalizátorok és esszenciális aminosavak legnagyobb része a búzaszem többi részében, a csírában és a héjban találhatók.

Az egyik legfontosabb alapszabály, amivel tisztában kell lenni, hogy

a gyümölcsök frissítenek,

a zöldség tisztít

a gabona táplál.

Táplálékunkat  jó részt nyers ételékből kell összeállítani ahhoz, hogy szervezetük ideális ellátásban részesüljön az egyébként hőre érzékeny enzimekből, vitaminokból.

Főtt ételből nagyobb mennyiséget kell fogyasztani, mivel azok tápanyagaik egy részét az előkészítés, elkészítés során elveszítik.

Márpedig a többletfogyasztásnak számos kellemetlen következménye van. Ilyenek a hurutok, a különféle lerakódások, nem kívánatos salakanyagok felhalmozódása szervezetünkben melyeket bizony ki kell(ene) tisztítani. Ellenkező esetben kellemetlen és egyre súlyosbodó tünetekkel járó hatásukat elkerülhetetlenül tapasztalni fogjuk. Ahelyett azonban, hogy különféle gyógyszerekkel tovább "mérgeznénk" magunkat tudatos táplálkozásunkkal orvosolni tudnánk a problémákat rostokban gazdag, minél frissebb, nyersebb és kevésbé feldolgozott tápanyagok fogyasztásával.

A teljes kiőrlésű gabonából készült ételek szervezetünkre gyakorolt jótékony hatása és értékük összehasonlíthatatlan a fehér lisztből készített ételekével. Ugyanis a gabona mag a finomítás során értékes vitaminjait, zsírtartalmát, ásványtartalmát szinte 100 %-ban elveszíti.

Fehér liszt alatt értünk minden olyan gabona őrleményt, melynél a gabona magjából csak a keményítő marad meg. Ne tévesszen meg minket a szürkés színű finomított rozsliszt, az is ide tartozik, színe ellenére csak hosszúláncolatú izolált szénhidrátot, azaz keményítőt tartalmaz.

S hogy akkor mért is eszünk fehér lisztet és belőle készített péksüteményeket?

A civilizáció betörésével, a nagyvárosok népessége rohamosan megnövekedett, a városok növekvő liszt igényét a kis malmok már nem tudták kiszolgálni. Lévén a teljes kiőrlésű lisztek a csíra magas zsírtartalma miatt hamar megavasodnak, azokat nem lehetett hosszú ideig tárolni, így a városokban nem tudtak lisztet felhalmozni későbbi feldolgozásra.

A XIX. Század végére kifejlesztett újszerű gabona malom évek alatt meghódította Amerikát, majd Európát. Ez a malom képes volt olyan liszt előállítására, mely izolált keményítő tartalma miatt szinte határtalan ideig eláll. A fehér kenyér kezdetben csak a gazdagabb réteg számára volt elérhető, nagy tömegekben való elterjedése a jólét jelévé vált. Ez mára újra átfordulni látszik mivel a teljes kiőrlésű kenyerek jóval drágábbak, mint a fehér lisztesek.

A forgalomban levő teljes kiőrlésű liszteknél gondolnunk kell arra, hogy a liszt megavasodását meg kell akadályozni, így ezek is tartósítva vannak hőkezeléssel, valamint a teljes kiőrlésű lisztnél - mivel megbontottuk a gabonát - megindul az oxidáció és a saját mikroorganizmusok "felemésztik" a hasznos vitálanyagokat. Ezért egy teljes kiőrlésű liszt kb. 14 nap után, már szervezetünk számára szintén értéktelen.

Ezért lenne igen hasznos ha a gabonát rögtön a felhasználás előtt tudnánk megőrölni és rövid időn belül felhasználni.

 Ha tetszett, nyomj egy Like-ot is.

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat