Vírusfertőzés...
A kékek az emberi sejtek, a sárga színűek pedig a vírusok.
Megelőzés mindig egyszerűbb mint a gyógyítás:
-
az immunrendszerünk egészséges legyen, a bélflóra lássa el a felafdatát.
-
megfelelő működéshez kell: - a hasnyálmirigy, amely emésztő enzimet és inzulint termel; tea a jó működéséhez: angyalgyökér, fehér fagyöngy (forró vízzel forrázni, állni hagyni) fahéj szegfűszeg használat, - az epe hatékonysága, - jó minőségű zsíradék bevitel mangalica, liba, kacsa zsíradék
-
étrendkiegészítőként használjunk: "D" vitamint, napi 1000 mg, és elkerüljük a kórházat, cinket
-
együnk hagymát(kvercetin tartalom)
Kvercetin – a hagyma flavonoidja
A kvercetin számos ehető növényben megtalálható bioflavonoid, de legnagyobb mennyiségben a hagymából jutunk hozzá mivel ez a leggazdagabb kvercetin forrás az étrendünkben.
Ennek a flavonoidnak az élettani hatása egymagában magyarázat lehet arra, hogy a hagyományos népi gyógyászat miért használta olyan nagy szeretettel.
A hagymában található flavonoid nem csak az allergiákat és az asztmát képes hatékonyan enyhíteni, de számos hétköznapi betegség esetén is jó megoldást jelent.
Például a kvercetin képes blokkolni azt az enzimet, ami a glükózt cukoralkohollá alakítja. Amennyiben egy cukorbeteg ember szervezetében magas a cukoralkohol szint, az fokozza a hályog és a diabéteszes neuropátia kifejlődésének lehetőségét.
A volt szovjet köztársaságok közül nem egyben a katonai ellátmány része volt az elmúlt években a vöröshagyma minden nap. Bár ezzel ők a szegényes gyógyszerellátást helyettesítették, de az eredmények azt mutatták, hogy még a leggyakoribb betegségek, mint az influenza sem jelent meg a katonák körében, miközben a civil lakosság körében járvány volt.
A kvercetin esetében kimutatható a rákmegelőző hatás, miszerint gátolja a rákos sejtek növekedését. Egy Kínában végzett vizsgálat mutatta ki, hogy fordított arányban van a gyomorrák előfordulása és a hagyma fogyasztás.
Kvercetin – miben ha nem a hagymában?
Több mint ötszáz hagymafajt ismerünk és a legmagasabb kvercetin tartalom a lila hagymában mérhető.
Ezt követi a vöröshagyma majd a kisméretű, hosszúkás formájú salotta hagyma. Az alma szintén kitűnő forrása ennek a gyógyhatású flavonoidnak. Aki nem szereti a hagymát, az napi egyetlen alma elfogyasztásával is jelentős mennyiségben hozzájut.
Egy közelmúltban 2000 ember bevonásával végzett vizsgálat azt eredményezte, hogy jóval kevesebb sztrók fordult elő azoknál akik napi egy almát rendszeresen elfogyasztottak. A fentieken kívül jelentős mennyiségű kvercetin található a brokkoliban, a teában, a grépfrútban, és a vörösborban is.
Még annyi tartozik ide, hogy a főtt hagymából jobb arányban szívódik fel, mint a nyersből, de alapjában véve egy olyan tápanyagról beszélünk, ami nyersen és főzve is elég jó arányba felszívódik az emésztőrendszerből és jól hasznosul.
Az influenza okozhat olyan klasszikus tüneteket, mint tüsszögés, köhögés, ízületi fájdalmak, láz. Évente több millió ember esik áldozatul az influenzának, ami napokig ágyba kényszeríti az embert. A megfelelő, vagyis az egészséges táplálkozás elősegítheti, hogy megússzuk ezt a betegséget. Az egészséges táplálkozásba az olyan élelmiszerek is beletartoznak, amelyek kvercetint tartalmaznak.
A kvercetin megtalálható a zöldségekben és a gyümölcsökben. A kvercetin erősíti az immunrendszert és megakadályozza a vírusok replikációs folyamatát. Számos tanulmány számolt be arról, hogy a kvercetin megakadályozza a vírusos fertőzések kialakulását, különösen annak kezdeti szakaszában.
A megerőltető sport elősegíti a szervezetben az az oxidatív stressz kialakulását, illetve a stresszhormonok felszabadulását. Egy vizsgálatba aktív sportolókat vontak be. A csoport egyes tagjainak csak placebót adtak, míg a csoport más tagjainak kvercetin kiegészítőt.
A kvercetint kapó egyének szervezetében nem voltak olyan mértékű „károsodások”, mint a placebót szedő társaiknál, illetve az immunrendszerük még meg is erősödött, így nem kellett tartaniuk a vírusok által okozott fertőzésektől sem.
A kvercetin nem minden esetben segít a vírusfertőzések megelőzésében, de jelentősen lecsökkenti annak lefolyását. Ez azért is lényeges, mert így nem alakul ki az influenzára oly jellemző szövődmény, ami nagyon hasznos lehet például az idősebb emberek számára, akik gyakran nem az influenza miatt, hanem annak szövődményeibe halnak bele.
A kvercetin ezen kívül nem gyakorol negatív hatást az emberi szervezetre, hiszen egy teljesen természetes növényi vegyület, így mellékhatással sem kell számolni.
A kvercetin a zöldségekben és gyümölcsökben található meg. Például az almában, a piros szőlőben, a cseresznyében és a zöld leveles zöldségekben. A kvercetin megtalálható még a zöld teában és a kakaóban is. Mivel a kvercetin a gyümölcs héjában található meg, így érdemes például az almát is hámozatlanul fogyasztani.
A kvercetin még a herpeszvírussal is eredményesen veszi fel a harcot, de a hepatitisz B és C típusával szemben is eredményesnek bizonyult a vizsgálatok során.
Az elektronmikroszkópok segítségével ma már olyan dolgokat is láthatunk, amelyekre korábban egyáltalán nem lett volna lehetőségünk: ilyen például maga a folyamat, ahogy az új koronavírus (SARS-CoV-2) megtámad egy egészséges, gyanútlan emberi sejtet.
Az amerikai Nemzeti Allergiás és Fertőző Betegségek Intézete (National Institute of Allergy and Infectious Diseases, NIAID) Flickr-re töltött fel néhány új, utószínezett képet a folyamatról.
A kékek az emberi sejtek, a sárga színűek pedig a vírusok.
A koronavírusról általában csak azt a néhány képet látjuk, ami – egyébként a mostaniaknál nagyobb felbontásban mutatja meg a vírus küllemét, a nevét adó tüskékkel együtt.
Ezek a képek azonban most azt mutatják, ahogyan a vírusok (az apró, pontszerű kórokozók) megtámadják a náluk sokkal nagyobb emberi sejtet. Arról a folyamatról, ami ilyenkor lezajlik, azaz magáról a fertőződésről.
Az új koronavírus nagyon kicsi, 120-160 nanométer széles, ez az oka annak, hogy a hagyományos mikroszkópokkal nem lehet megfigyelni. Az elektronmikroszkóp pontosan arra jó, hogy az ilyen apró dolgokat is képre lehessen vinni.
Az elektronmikroszkóp fény helyett elektronsugárral pásztázza végig a megfigyelni kívánt objektumot (ezúttal a sejtet és a vírusokat), majd rögzíti azokat az elektronokat, amelyek visszacsapódnak róluk.
Ha elkaptuk a vírust, a betegséget, maradjunk otthon.
Kezelés:
A klorokinról és a hidroxiklorokin-ról ismert, hogy szívritmuszavart okozhatnak. Ez súlyosbodhat, ha olyan gyógyszerrel kombinálják, amely hasonlóan hat a szívre.
Ilyen gyógyszer például az azithromycin nevű antibiotikum. súlyos, esetenként halálos kimenetelű szívritmuszavarról is beszámoltak, mely főleg akkor jelentkezett, ha a klorokint vagy a hidroxiklorokint magasabb adagban vagy azithromycinnel együtt alkalmazták.
A klorokin és hidroxiklorokin jelenleg malária és néhány autoimmun betegség kezelésére engedélyezett.
A szívritmuszavaron kívül leírtak még máj és vesekárosodást, epilepsziás roham képében jelentkező idegsejtkárosodást, és vércukorszint csökkenést is az alkalmazásukkal összefüggésben.
Ha tetszett, nyomj egy Like-ot is.