Egészség és lehetőség!

A hátfájás már évmilliókkal ezelőtt szegődött az ember "társául". A hátfájást sokan modern kori betegségnek tartják, amelyért a mozgásszegény életmód és a túlsúlyosság okolható, ám a Cambridge-i Egyetem kutatója antropológiai leletek alapján bizonyítja, hogy a gerincelváltozások már évmilliókkal ezelőtt is megkeserítették távoli őseink életét. 

az egyetem honlapján (http://www.cambridge-news.co.uk) olvasható, Asier Gomez-Olivencia állításait a korai embertől származó csontlelettel, betegség által károsított ágyéki csigolyákkal bizonyítja.

Az úgynevezett heidelbergi embertől (Homo heidelbergensis) származó lelet 28 személy földi maradványai között került napvilágra Spanyolország északi részén, a Sima de los Huesos-i lelőhelyen. Az ágyéki csigolyák ugyanattól a személytől származnak, akinek medencecsontjait 1994-ben tárták fel. A félmillió évvel ezelőtt élt férfi 45 éves kora körül hunyt el, ágyéki csigolyáin többféle elváltozás látható, amely súlyos hátfájást okozhatott.

Így a férfinél spondylolisthesist (csigolyacsuszamlást) diagnosztizáltak, ez az állapot akkor következik be, amikor egy csigolya (a fölötte lévő gerincszakasszal együtt) az alatta levő csigolyán előrecsúszik. Az illető Baastrup-szindrómában is szenvedett: az ismeretlen eredetű betegség lényege, hogy az ágyéki csigolyák tövisnyúlványai már a születéskor is hosszabbak a normálisnál, végeik közel vannak egymáshoz, össze is érhetnek. Felnőtt-időskorra a nyúlványok között kisízületi gyulladás, csontcsőr kialakulása következhet be. Jellemző a terhelésre, hátrahajlásra bekövetkező fájdalom. Az ágyéki görbület (lordosis) kifejezettebb.

"A férfinak gerincferdülése is volt, vagyis olyan személyről van szó, aki többféle gerincproblémával küszködött. Olyan elváltozások alakultak ki nála, amelyek mind hátfájással járnak" - magyarázta Gomez-Olivencia.

Mint kifejtette, a hétszázezer-nyolcszázezer éve megjelent heidelbergi ember gyűjtögető-vadászó életmódot folytatott, és a gerincbetegség akadályt jelentett abban, hogy valakiből sikeres vadász váljon. A mozgáskorlátozott férfi túlélését a társai gondoskodása tette lehetővé, vagy valamilyen "alternatív" szerepet töltött be a közösségben. Ez viszont cáfolja azokat a nézeteket, amelyek a korai embereket brutális lényekként láttatják.

A kutató, aki pénteken a "Hátfájás négymillió éve..." címmel tart előadást a Cambridge-i Egyetemen, más fosszílis leleteket is felvonultat: a legkorábbi 4,4 millió éves és az australopithecustól származik, a legkésőbbi pedig 30 ezer éves és a neandervölgyi emberé, bizonyítva, hogy a hátfájás nem modern kori "találmány". 

Ókori orvoslás videó:

http://www.youtube.com/watch?v=X-O7P3UwyWg&feature=player_embedded 

Az orvoslás is igen magas szintet ért el az ókori Egyiptomban, de a hangsúlyt nem a betegségek gyógyítására, hanem a bajok megelőzésére helyezték. Ehhez persze nem ártott egy kis mágia sem. Mennyibe került is mindez a betegeknek? Nem volt idegen az orvoslástól a mágia sem, ami nem is olyan meglepő, hiszen a betegségek egy részét (fejfájás, a fejhez kötődő betegségek) a gonosz szellemek ténykedésére vezették vissza. Ezek ellen a korabeli felfogás szerint csak a természetfeletti erők segítségével lehetett hatékonyan fellépni. Gyakran folyamodtak amulettekhez, melyeknek anyaga, illetve a hozzá tartozó varázsige vezetett a gyógyuláshoz. Az egyik feljegyzés szerint egy matet net szut nevű növény rostjaira négy csomót kellett kötni, majd ezt a fejre helyezni, hogy a csomók "megkössék" a betegségeket. Gyakran mondtak varázsigéket a gyógyszerek bevételét követően, hogy a szavak mágikus ereje is növelje a szer hatékonyságát.

Ezek minden bizonnyal növelték is a betegnek az orvosságba vetett bizalmát (placebo-jelenség). Giliszták, illetve bélféreg elleni betegségek kezelése során ezt mondogatták: "Oldoztassék el e teher, távozzék el a gyengeség, amelyet ebbe a gyomorba helyezett az, aki a hasán van (vagyis a giliszta), akit egy isten alkotott, egy ellenség alkotott." Egy másik mágikus szöveg így szólt: "szüntesse meg az isten azt, amit okozott (a giliszta) a gyomromban" Voltak ennél sokkalta összetettebb és rejtélyesebb mágikus eljárások is. "... Az íbisz a csőrét a falába helyezi. Mondassék ez a varázsige egy agyagból való íbisz felett, csőre legyen megtöltve árpa belével. Tegyék a csőrét a seb nyílásába. Már Nebmaatré (III. Amenhotep) idején jónak bizonyult." (Valószínűleg Thot isten szent madarát ábrázoló szobrocskáról van szó.)

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat