Az olyan növények mellett, mint a borbolya, fagyöngy, petrezselyem, levendula, borágó, paradicsom, zeller, fejes saláta és golgotavirág, különösen a fokhagyma illóolaja számít vérnyomáscsökkentőnek.
A fokhagymát évszázadok óta használják mind kulináris, mind gyógyászati célokra. Mindannyian hallottuk már szüleinktől, nagyszüleinktől, hogy a fokhagyma jót tesz a vérnek. Sokan esküsznek a fokhagymára, és kutatási eredmények is alátámasztják a rendszeres fokhagymafogyasztás pozitív hatásait.
Ha csak egy fokhagymagerezdet eszünk egy nap, a szervezetünket elláttuk A-, B- és C-vitaminnal. A vitaminok mellett a fokhagyma egy sor fontos ásványi anyagot és nyomelemet is tartalmaz, pl. kalciumot, vasat, jódot, káliumot, magnéziumot, szelént és cinket.
A fokhagyma antioxidánsokkal rendelkezik, és így megakadályozza a szabad gyökök által okozott károsodásokat. Ezzel bizonyos módon véd a betegségektől és az idő előtti öregedéstől.
A fokhagymában lévő összetevők képesek erősíteni a szív- és érrendszert, ezzel biztosítják, hogy az egészséges maradjon. A fokhagyma csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást. Mivel természetes vérhígító, csökkenti a vérrögképződés kockázatát is.
Korábban abból indultak ki, hogy a fokhagyma vérnyomáscsökkentő hatása a szív- és érrendszerre gyakorolt hatásának a következménye. Pontosabban a koleszterinszintet csökkentő hatást tették felelőssé a vérnyomásra gyakorolt hatásáért.
Amerikai kutatók azonban arra a következtetésre jutottak, hogy elsősorban a hidrogén-szulfid csökkenti a magas vérnyomást. Felfedezték ugyanis, hogy a növény kémiai alkotórészei a vörösvértestekben hidrogén-szulfiddá alakulnak át, amely tágítja a véredényeket, és ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy a szervezetben javítsa a vérkeringést. Ha tágulnak az erek, csökken az ellenállás a véredényekben, ezzel csökken a vérnyomás is.
A fokhagyma hatékonysága akkor a legmagasabb, ha teljesen frissen fogyasztjuk. Leginkább közvetlenül és feldolgozatlan formában vegyük magunkhoz. A gerezdeket ne csak szeleteljük, hanem nyomjuk is szét, így az illóolajok jobban kifejtik hatásukat.
A fokhagymás szájszag elűzésével sokan, sokféleképpen próbálkoztak már, de most tudományosan is tesztelték a módszereket – így végre megtudhatjuk, mi bizonyulhat a leghatékonyabbnak!
Az Ohio State University kutatói egy rakás fokhagymát etettek meg önkéntesekkel, aztán 25 másodpercnyi rágcsálás után az alábbiakat adták nekik: víz (ez volt a kontrollcsoport), nyers alma, hideg vagy meleg almalé, saláta, nyers vagy főzött menta- és zöld tea. Aztán megvizsgálták a szájszagot.
A zöld tea például tökéletesen eredménytelennek bizonyult. Hatásos volt az alma és a saláta, de minden csakis nyers formában – léként keveset ért. A legeredményesebb a menta volt, de nem a főzött, előkészített változat, hanem a nyers mentalevél rágcsálása!
Szóval mostantól, ha esetleg valami jó fokhagymásat ennénk, rágó helyett inkább tartsunk készenlétben egy marék friss mentalevelet!
Fontos, hogy az ásványi anyagok közül a magnéziumról ne gfeledkezzünk meg! Zöld levelek spenót, sóska rukkola legyen gyakran asztalunkon!
Heti szinten fogyassz sóskát, spenótot - főtt tojással.
A friss zöld növények tartalmazzák a legtöbb magnéziumot,
- másrészt zsírégető szerepe sem elhanyagolható, elősegíti a súlytöbblet csökkentését.
A rukkola más néven borsmustár,
Csökkenti egyes daganatos betegségek kialakulásának esélyét, és segíti a tüdő működését. Vitamin- és ásványianyag-tartalma rendkívül magas, megtalálható benne az A-, B2-, B5-, C- és K-vitamin, valamint a kalcium, kálium, vas, magnézium, (csökkenti a fejfájást) valamint foszfort és szilíciumot is.
