A párkapcsolatokban a legnagyobb problémát az okozza, hogy a felek azért keresik egymás társaságát, hogy jól érezzék magukat. Azonban ahhoz, hogy egy kapcsolat, házasság működjön, az kell, hogy rájöjjünk arra, hogy mit tehetünk mi a másik emberért, és ne elvárásokkal indítsunk egy kapcsolatot.
A legtöbb ember úgy gondol a házasságra, mint egy szép kis dobozra, amibe azok a dolgok vannak, amelyekről mindig is álmodozott: szerelem, társ, csodás szexuális kapcsolat, intimitás, barátság, anyagi biztonság, öröm, az esetleges problémák elfelezése. Sokan azt hiszik, hogy azzal, hogy megtalálták az életük párját, a kapcsolatuk egyre boldogabb, felhőtelenebb lesz.
Az igazság viszont azt, hogy a házasság, vagy a párkapcsolat első pár éve csak ízelítő abból, ami még ránk vár életünk hátralévő részében. Az a bizonyos doboz tele van gondokkal is, és idővel, ha nem vigyázunk, akkor ezek a problémák átveszik az öröm, a szerelem, az intimitás helyét.
A házasság nem egyenlő a szerelemmel. A szerelem bennünk van, és nem attól kap lángra, ha megnősültünk, férjhez mentünk.
A házasságban nincsen romantika, az a házasfeleken múlik, és ha a romantika kimarad, jobb esetben a kapcsolat barátsággá alakul át.
Egy házaspárnak meg kell tanulnia kompromisszumokat kötni, meg kell tanulnia adni, értékelni, szeretni, kielégíteni, beszélgetni, megbocsátani, elfogadni. Más szóval, a házastársaknak meg kell őrizni mindazt, ami a kapcsolatuk elején a dobozba belekerült. Ha ez nem történik meg, a doboz ürülni kezd, és ez annak is köszönhető, mikor a felek csak kiveszik a dolgokat, de már nem képesek többé kedvességet, gyöngéd érzelmeket, pozitívumokat visszatenni.
Hogy megőrizhessük a dobozunk tartalmát, a kapcsolaton, a házasságon mind a két félnek dolgoznia kell, ami boldogságszerzést, szeretet, tiszteletet, kitartást, elfogadást jelent a másikkal szemben.