Mitől óvd a fogaid...
Kalcium-fluorid kristályok (CaF2)
A fluor a halogének csoportjába tartozó kémiai elem, a vegyjele F . A fluor kétatomos molekulaként fordul elő elemi állapotban (F2); ez a legreaktívabb és legelektronegatívabb az összes elem közül.
Az elemi fluor erősen maró, halványsárga színű gáz. Erős oxidálószer, könnyen reagál a legtöbb elemmel, még a nemesgázokkal (kripton, xenon és radon) is. A hidrogénnelhidegen, sötétben is robbanásszerűen reagál. A nedves levegőben reagál a vízzel; a vízgőz fluor áramban fényes lánggal ég, és a veszélyes hidrogén-fluorid (más néven folysav) (HF) keletkezik. Nagy reaktivitása miatt a természetben csak vegyületekben fordul elő. Megtámadja a szilícium-dioxidot, ezért nem lehet előállítani és tárolni üvegedényekben, hanem speciális védőréteggel (fluorozott szénhidrogénnel) ellátott kvarcpalackban tárolják. Egyes fémeket (réz, nikkel) nem támadja meg a száraz, hideg fluorgáz, mert a felületen ellenálló fluoridréteg keletkezik. Melegítés hatására a fluor reagál a legtöbb fémmel, még az arany és aplatina sem tud ellenállni.
a vízben oldódó szervetlen fluoridok, nagyon mérgezők és maró hatásúak. Ezért nagy elővigyázattal kell kezelni és kerülni, hogy a bőrre vagy a szembe kerüljenek. Mint említettük a fluor nagyon reaktív és szerves anyaggal érintkezvén, ebből hidrogént von el és hidrogén-fluorid (HF) keletkezik, ez az első lépés a bőr roncsolásában. A keletkezett HF, ellentétben más erős savakkal, a bőrfelületben egyre mélyebbre hatol, és ez a második és veszélyesebb lépés a bőr roncsolásában. Ezt még fokozza az is hogy az idegvégződések is károsodnak!
Egy újabb elmélet a fogszuvasodásról!
A savas közeg miért nem hat a nyálkahártyára, fogínyre vagy a nyelvre?
Megszoktuk azt a magyarázatot, hogy a szájüregben található baktériumok az ottmaradt cukrokból és szénhidrátokból, olyan savas közeget hoznak létre, melyek a fogzománcot támadják meg. És mivel a fogunk az egyik legkeményebb testrészünk, mennyire lehet agresszív a szánkban létrejött savas közeg, mely képes kilyukasztani a fogzománcot? És ugyanez miért nem árt a fogínynek, a szájnyálkahártyának és a nyelvünknek?
Hogy a fogzománc nem a baktériumok által lyukad meg, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a sírokból előkerült emberi maradványok közül, a fogak azok, amelyek épen a felszínre kerülnek, annyi év után.
És akkor nézzük a fogmosás fontosságát! Mindannyian azt tanultuk, hogy a napi háromszori fogmosással megelőzhetjük fogaink kilyukadását. Ez az elmélet azonban több sebből vérzik! Ugyanis a kemény szálú fogkefével és a fogkrémmel, mely adott esetben még az egészségre káros anyagot is tartalmaz (pl. fluor) való súrolása a fogunknak, nem eredményez mást, mint a fogzománc szándékos tönkretételét.
A legújabb kutatások szerint, az agyunk képes parancsot adni arra, hogy adott esetben meglyukadjon egy fogunk. Természetesen ezt a parancsot, egy minket ért érzelmi konfliktus váltja ki, mint ahogyan ez történni szokott más betegségek esetében is.
Érzelmi konfliktus pedig lépten-nyomon éri az embert, hiszen mindannyian rendelkezünk több – kevesebb ellenséggel. Az embertársaink iránt érzett jogos vagy jogtalan haragunk megbetegítheti fogainkat is. Ezért, mivel tudjuk, hogy minden fejben dől el, igyekezzünk konfliktusainkat minél hamarabb megoldani, feldolgozni, hiszen ha nem tesszük, ennek előbb-utóbb valamilyen szinten az egészségünk, adott esetben a fogunk épsége látja majd a kárát.
A fogszuvasodás civilizációs népbetegségnek számít napjainkban. Kialakulásában szerepet játszik a szájhigiénia, az étkezés gyakorisága, étkezési szokásaink, a nyálkiválasztás és az öröklődés. Az igazi probléma viszont a finomított szénhidrátok, és az iparilag előállított cukorféleségek fogyasztásában keresendő. De mit ajánl a mai fogápolás a probléma kezelésére? Fluor tartalmú fogkrémeket, holott köztudott hogy a fluor egy igen agresszív és mérgező elem.
Felejtsd hát el azt a tévhitet, hogy a fluor jót tesz a fogaidnak. Rengeteg kutatás igazolja ennek az ellenkezőjét. A fluor egy méreg, ami egyaránt káros a testednek, agyadnak és meglepő módon akár a fogaidnak is. És habár természetes élelmiszerekben is előfordul szerves kötésben, az izolált kémiai folyamatok eredményeként előállított fluor már teljesen más hatást gyakorol szervezetünkre.
Az egyik legaktívabb kutatási terület a fluorral kapcsolatban, az agyat károsító hatása. Mind állatkísérletek, mind pedig embereken végzett kutatások bebizonyították, hogy gyermekeknél bizonyítottan csökkenti az IQ-t.
Ezen túl azonban számos egyéb problémát okozhat, hogy csak néhányat említsek: károsíthatja a fogképző sejteket, vesekárosodást okozhat, a pajzsmirigy működését rombolhatja, csökkentheti a csontok szilárdságát, sőt a csontrákkal és húgyhólyagrákkal is összefüggésbe hozták.
Ma egy átlagos drogériában nem vagyunk egyszerű helyzetben, ha fluor mentes fogkrémet keresünk. Ennek ellenére próbáljunk mégis találni ilyet, különösképpen ha gyermekünknek keresünk fogkrémet. Köztudott hogy a gyerekek lenyelik a fogkrémet, ami semmiféleképpen nem tesz jót nekik. Persze az értelmesebb fogorvosok már nem ajánlanak gyerekeknek fluor tartalmú fogkrémeket.
A fluorozott ivóvíz rendkívül káros voltát, a fentiek tükrében azt hiszem nem kell már hosszasan ecsetelnem. Ez elsősorban más országokban (pl USA) probléma, hiszen hazánkban szerencsére nem fluorozzák az ivóvizeket. Ezért kell mégis foglalkozni ezzel, mert nagyon sok ásványvíz tartalmazza ezt az elemet. Tanácsos tehát vásárlás előtt átnézni a címkéket és lehetőleg elkerülni az ilyen vizeket.
Ha tetszett, nyomj egy Like-ot is.
