Mit tud a glutén...
A gluténérzékenyeknél a vékonybél nyálkahártyájának súlyos sorvadása (vékonybélboholy-pusztulás) jön létre. Mivel a tápanyagok felszívódásának jelentős része a vékonybélben található bélbolyhokon keresztül történik, a tápanyagok optimális felszívódása nem jön létre, az elfogyasztott táplálék a szervezetben nem tud hasznosulni; felszívódási zavar alakul ki.
- (hosszú ideig tartó) hasmenés, haspuffadás
- zsírfényű széklet
- étvágytalanság, fogyás (gyermekeknél fejlődésben való elmaradás)
- tejcukorérzékenység (laktózintolerancia)
- fogzománc hibák, korai fogromlás
- rendszeresen visszatérő afták a szájban
Ezek a tünetek nem mindig erőteljesek, azonban amennyiben cöliákiáról van szó, annak csendes lefolyása pontosan olyan veszélyes, mintha intenzívebben érzékelhetőek volnának a tünetek.
- vashiány, vérszegénység (a nem megfelelő vas- és B12-felszívódás miatt)
- fáradékonyság, (migrénes) fejfájás
- súlyproblémák
- hajhullás, körömtöredezés
- izomfájdalom, izomgyengeség (a kálium és magnézium nem kielégítő felszívódása miatt)
- csontritkulás, csontdeformitások (a kalcium és D-vitamin nem megfelelő hasznosulása miatt)
- menstruációs problémák
- pikkelysömör (psoriasis), bőrtünetek (hámló és erősen viszkető kiütés a váll, ülep, fejbőr, térd, könyök területén)
- Duhring-betegség (csalánkiütésre hasonlító hólyagok a bőrön)
- egyéb autoimmun betegségek (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-betegség, ízületi betegség)
A gluténérzékeny gyermekek leginkább az éhező gyermekekre hasonlítanak, hiszen valójában a szervezetük a bőséges táplálékfogyasztás esetén is éhezik.
• hasfájás, hasmenés
• étvágytalanság
• visszamaradás a fejlődésben (erőtlen izomat, rugalmatlan bőr, csontnövekedési zavarok)
• vérszegénység (sápadtság, véralvadási zavarok)
• nemi érés késése
Cöliákia gyanúja esetén vérvizsgálat végzendő. A vérből a gluténérzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki, így a kórelőzmény megismerésén túl laborvizsgálat igazolhatja a betegséget.
Jelenleg az anti-endomysium antitest (IgA) és a szöveti transzglutamináz elleni antitest (IgG) kimutatása elfogadott, ez utóbbi érzékenysége és specifitása is 99% fölötti.
Amennyiben a cöliákiás gluténérzékenység létét pozitív laboreredmény igazolja, javasolt a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele és szövettani vizsgálata. Az ekkor észlelt, autoimmun betegséget igazoló eltérések a következők: boholyatrófia (sorvadás), nyálkahártyában emelkedett nyiroksejtszám.
Búzaallergia esetén a betegség igazolására megfelelő a laboratóriumi vérteszt. Azonban a vérteszt önmagában nem perdöntő, a tünetek jelentkezése esetén mindig szakorvosi diagnózis felállítása szükséges!
Amennyiben a búzaallergia és a cöliákia is kizárható, de a tünetek nem múlnak, továbbá más betegség nem állhat a hátterében, érdemes nem-cöliákiás gluténérzékenységre gyanakodni. A gluténérzékenység igazolására gyakran a kizárásos diéta nyújt lehetőséget.
Fontos, hogy ezeket a vizsgálatokat elvégezzék, mert a tünetek hátterében több kórkép is állhat. A különböző betegségek eltérő diétát és terápiát igényelnek.
Nem ajánlott az orvosi konzultáció és vizsgálatok előtt önállóan diétába kezdeni, mivel az öndiagnosztika nem csak a téves kezeléshez vezet, de a glutén kizárásával a szervezetben annyira lecsökken a ellenanyag, hogy a vizsgálatokkal nem mutatható majd ki az esetleges érzékenység. A vizsgálat eredménye ezekben az esetben álnegatív lesz.
Becslések szerint hazánkban a lakosság 1-2 százalékát érintheti a coeilakia, vagyis a gluténérzékenység. Ez egy olyan autoimmun betegség, amely genetikai alapon, környezeti provokációra alakulhat ki - akár felnőttkorban is.
A betegség nem gyógyítható, csak életen át tartó diétával kezelhetők a tünetek. Vagyis akinél diagnosztizálják a betegséget, annak bizonyos élelmiszerekről le kell mondania, vagy gluténmentes termékeket kell beszereznie, ami viszont jóval drágább.
Hiába jár a gluténérzékenység után adókedvezmény, az összeg nem sok mindenre elég, ha a gluténmentes termékek árait figyelembe vesszük. Van, aki mégis önként választja a drágább élelmiszereket, vonja meg magától a glutént, mert azt hiszi, így egészségesebben él. De vajon tényleg így van?
Akinek van gluténérzékenységben szenvedő ismerőse, az tudja, hogy az élet jóval drágább és bonyolultabb számukra, mint azoknak, akik bátran fogyaszthatják a glutént tartalmazó élelmiszereket. A gluténérzékenység, vagy más néven coeilakia a magyar lakosság 1-2 százalékát érintheti. Ez egy autoimmun betegség, ami nem gyógyítható, de a kellemetlen tünetek a diétával kezelhetőek.
A gluténérzékenység kiváltója a gabonasikér, azaz a glutén, ami az élelmiszeripar egyik legkedveltebb adalékanyaga. Pont emiatt számos élelmiszerről le is kell mondania annak, akinél diagnosztizálják a betegséget. Aki viszont továbbra is szeretne kenyérféléket vagy tésztaféléket enni, az ma már szinte bármelyik élelmiszerüzletben vásárolhat gluténmentes terméket.
Igaz, ezek jóval drágábbak, mint a glutént tartalmazó élelmiszerek. Ebben az is szerepet játszik, hogy fontos, hogy az adott termék a gyártás során se szennyeződjön gluténnal.
Az utóbbi években egyre több híresség tért át a gluténmentes diétára, holott egészségi állapotuk ezt nem indokolta. 2016-ban Kim Kardashian állt elő azzal, hogy lemond a gluténról egy életre, Victoria Beckham azzal indokolta döntését, hogy így tud formában maradni, így kevésbé csúsznak fel a nem kívánt kilók, de Gwyneth Paltrow sem fogyaszt glutént tartalmazó élelmiszereket, és Lady Gaga sem, aki szintén azért határozott így, mert állítása szerint így több energiája marad a fellépésekkor, ráadásul az alakja miatt sem kell aggódnia.
Csakhogy több tanulmány bebizonyította már, hogy a gluténmentes étrend nem feltétlenül egészségesebb. A glutén természetesen káros a gluténérzékeny emberek számára. De a népszerű diétás szakácskönyvek miatt sokan azt hiszik, hogy a gluténszegény étrend mindenki számára előnyös.
Nemrég a Hertfordshire-i Egyetem kutatói vizsgálták a gluténmentes termékeket arra keresve a választ, azok valóban egészségesebbek-e, mint a glutént tartalmazó áruk. Több mint 1700 készítmény átvizsgálása után azonban arra jutottak, hogy a válasz nem.
- idézi a Daily Mail Dr. Rosalind Fallaize-t. Sőt, az is kiderült, hogy a gluténmentes élelmiszerek zsírtartalma nagyobb, a protein és rost tartalmuk azonban a hagyományos élelmiszerekhez képest kevesebb.
Ráadásul a gluténmentes termékek jóval drágábbak a hagyományos élelmiszereknél.
A gluténérzékenyeknek személyi adókedvezmény jár, amennyiben a betegségük (cöliákia, “lisztérzékenység") orvosilag igazolt. nem segélyről van szó, hanem a mindenkori minimálbér 5 százalékának megfelelő adójóváírásról. Ez 2018-ban, a 138 ezres minimálbérrel számolva havonta 6900, évente 82 800 forintot jelent. Vagyis havonta 6900 forinttal nőhet az érintetettek fizetése.
Ha valaki igényelni szeretné ezt az adókedvezményt, akkor először is szüksége lesz egy igazolásra, amelyen egy szakorvos, vagy az adózó háziorvosa igazolja, hogy valóban szenved az adókedvezményre jogosító betegségben. Ha a gluténérzékenységet korábban diagnosztizálták, és eddig még valaki nem igényelte az adókedvezményt, az maximum 5 évre visszamenőleg is érvényesítheti azt és megkaphatja egy összegben.