A koleszterint gyakran említik negatív érelemben, pedig a szervezetnek, kell az vérerek kenérséhez, - szét szakadnának a vér áramlásától enélkül az erek, - a súrlódástól.

A koleszterin egy viaszhoz hasonló, zsírszerű vegyület, mely a lipidek csoportjába tartozik. Minden sejtünk tartalmazza, szervezetünk számára nélkülözhetetlen anyagról van szó:

-részt vesz a sejtfalak felépítésében,

-szükség van rá számos hormon,

-az aktív D-vitamin,

-illetve az epesavak képződéséhez 

-továbbá kiemelt szerepe van az agy

-és az idegsejtek működésében.

Mivel a koleszterin ilyen fontos szerepet tölt be az élettani folyamatokban, a szükséges mennyiség kétharmadát (kb. 1000 mg-ot) a szervezetünk (főként a máj) saját maga állítja elő.

A maradék egyharmadot táplálkozás útján juttatjuk be.

Az ún. LDL-koleszterin (kis sűrűségű lipoprotein koleszterin) magas koncentrációja a vérben jelentős kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából.

Ezért nevezik „rossz” koleszterinnek.

A koleszterint a test sejtjei felé szállítja, ahol képes lerakódni az erek falában, ami érelmeszesedéshez vezethet.

Ez az állapot számos egészségügyi szövődménnyel jár együtt:

- növeli a véralvadást

-a vérrög képződésének esélyét, ami akár szívrohamot vagy stroke-ot is eredményezhet.

A védőfaktorként ismeretes HDL-koleszterin (nagy sűrűségű lipoprotein koleszterin) viszont csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – innen a „jó”, vagyis jótékony megjelölés. A HDL-koleszterin a sejtekből gyűjti össze a koleszterint, és visszaszállítja a májba, ahol lebomlik – a folyamat védi az érfalat.

Magasabb HDL-koleszterin-szint mellett kisebb a valószínűsége a zsírlerakódás-képződésnek, tehát ez véd a szívbetegségek ellen is. És fordítva: az alacsony HDL-koleszterin-szintet önálló rizikófaktornak tekinthetjük a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.

A lerakódások nemcsak szűkítik, elzárják az erek falát, hanem vérrög formájában le is válhatnak, mely részlegesen vagy teljesen elzárhatja az eret. Érelmeszesedés testszerte bárhol kialakulhat, de leggyakrabban a szív koszorúereiben és a láb ereiben fordul elő.

A szűkület mértékétől és helyétől függően:

-szívelégtelenség

-szívkoszorúér-betegség

-szívinfarktus

-érszűkület

-vérellátási zavarok

-illetve agyi keringési zavar

-szélütés, strok.

Az érelmeszesedés azért is veszélyes állapot, mert alattomos, több év alatt kialakuló betegségről van szó:

-sokáig tünetmentes

-nincs, mi felhívja rá a figyelmet rá.

A nem befolyásolható tényezők (kor, nem, családi háttér) növelhetik a kockázatot:

-életmódunkkal,

-dohányzás kerülése,

-alkoholfogyasztás minimalizálása,

-normál testsúly megtartása,

-megfelelő étrend

-sportolás

jelentősen befolyásolhatjuk a betegség elkerülését.

A magyar emberek értékei a koleszterininfo.reblog szerint az átlagérték 5,07 mmol/l hazánkban.

Sosem szabad általános adatokból következtetést levonni!

A vér összkoleszterinszintjét 5,2 mmol/l érték alatt kell tartani. Az 5,07-es átlagérték a normál tartományon belül van, de területenként hatalmas eltérés figyelhető meg.

A magas koleszterinszint bizonyítottan a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik fő rizikófaktora.

Érdemes rendszeresen ellenőriztetni mind az összkoleszterin, mind az LDL- és HDL-koleszterin-szinteket is.

Az ajánlások szerint 20 éves kortól 5 évente, 30 éves kortól legalább évente érdemes megméretni a vérzsírszintet.

Ha a családban előfordul szív- és érrendszeri betegség, kiemelten fontos minél fiatalabb korban elkezdeni az ellenőriztetést.

Az utóbbi két évtizedben a nők szív- és érrendszeri betegség miatti halálozása jelentősen növekedett, melynek egyik leggyakoribb kiváltó oka az érelmeszesedés.

Ennek fokozódása, illetve a megváltozó vérzsír-értékek (emelkedő LDL-, csökkenő HDL-koleszterin-szint), és a magas vérnyomás a menopauza környékére esik.

A változókorban bekövetkező hormonális változások (főként az ösztrogénszint csökkenése) állhatnak az egészségügyi adatok romlásának hátterében.

A referenciatartományok a HDL-koleszterinszint esetében térnek el: a nőknél magasabb az „ajánlott” érték – valószínűsíthetően épp a változókor, mint erős rizikófaktor miatt.

Hogyan befolyásolja ezt, és a koleszterin szintjét az étkezésünk?

Bár a koleszterin nagy részét szervezetünk termeli, illetve a nem, a kor és az öröklődés erősen befolyásoló tényezők, mégis elmondható, hogy egészséges és kiegyensúlyozott ún. „szívvédő” táplálkozással sokat tehetünk egészséges koleszterinszintünk érdekében.

Aki „érzékenyebb” az alacsony koleszterintartalmú étrendre, nagyobb arányban csökkentheti koleszterinszintjét.

Míg azoknál, akiknek öröklődő, genetikai okok miatt magas a koleszterinszintjük (nem feltétlenül az étkezés felelős a magas vérzsír-szintekért), kevésbé tudja pozitív irányba befolyásolni.

Általánosságban elmondható, hogy diétával 10-20 százalékkal csökkenthető a vér LDL-koleszterin-szintje, s ezzel párhuzamosan növelhető a HDL-szint. -főként rendszeres testmozgással emelhetjük, táplálkozásunk kevésbé befolyásolja. Fontos kiemelni, hogy a jó étrend mindig egyénre szabott!

 

Az első és legfontosabb az össz-zsiradékbevitel csökkentése az összenergia (kalória) bevitel 25-30 százalékára.

Ez egy 1800 kcal-s étrend esetében 450-540 kalóriányi, azaz 50-60 gramm zsírt jelent naponta. De a legjobb, ha napi 0,5-0,8 gramm zsírral számolunk testtömeg-kilogrammonként.

Fontos a zsiradékok összetétele is, mert egészségünk megőrzése szempontjából nemcsak a mennyiség, hanem a minőség (zsírsavösszetétel) is fontos!

Táplálkozásunkban csökkenteni kell az ún. telített zsírok, míg növelni a telítetlen zsírsavak fogyasztását.

A legtöbb telített zsírsav az állati eredetű élelmiszerekben található:

látható és rejtett formában.

Látható:

-a csirkebőr

-a szalonna,

rejtett zsír:

-a fölözetlen tej,

-tejtermékek (tejszín, tejföl, vaj)

-a zsiradékkal átszőtt húsrészek (főként sertés-, marha-, bárányhús) tartalmaznak. „Rejtettek”, mert első ránézésre nem tűnik ki a „zsírosság”.

Koleszterint csak az állati eredetű élelmiszerek tartalmaznak.

A növényekben ún. fitoszterol fordul elő, mely nem vesz részt az érelmeszesedés folyamatában, sőt, részben képes blokkolni a koleszterin felszívódását, csökkentve ezáltal a vérzsír-szintet.

A hazai átlagos koleszterinfogyasztás 500-600 mg/nap közé tehető. Ezt a mennyiséget érdemes 250-300 mg/nap közé csökkenteni.

Koleszterint legnagyobb mennyiségben:

-a belsőségek,

-a velő,

-a csirkebőr,

-a vaj 

-a tojássárgája tartalmaznak.

Fontos megjegyezni, hogy a telített zsírsavak mellett a transz-zsírsavak bevitelére is oda kell figyelni, 

ezek szintén fontos rizikófaktorai a szív-érrendszeri betegségeknek, tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amelynek összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot-(margarin).

Van olyan zsírsav, aminek a bevitelére külön figyelni kell!

Az emberi szervezet majdnem az összes zsírsav előállítására képes, és pótlásuk változatos táplálkozással nap mint nap meg is valósul.

Ám vannak ún. hosszú szénláncú:

 többszörösen telítetlen zsírsavak, melyek nem képesek szintetizálódni, ezért bevitelükről minden nap gondoskodni kell.

Ezeket hívjuk esszenciális (a szervezet számára nélkülözhetetlen) zsírsavaknak.

Ilyen nélkülözhetetlen zsírsavnak tekintjük a linolsavat (omega-6 csoport tagja) és az alfa-linolénsavat (omega-3 csoport tagja).

A táplálkozástudományi szempontból kedvező összetételűnek tekintett omega-3 csoport legfőbb képviselői az EPA (eikozapentaénsav) és a DHA (dokozahexaénsav):

-nagyobb mennyiségben a tengeri halakban,

-illetve a busában,

-afrikai harcsában fordulnak elő.

Növényi linolénsav-forrás;

-a lenmag(olaj),

-a dió

- a chia mag.

Linolsavat: (omega-6)

a legtöbb növényi olaj (napraforgó, szója-, kukorica-, mák-, dió- vagy szezámolaj) tartalmaz,

de kis mennyiségben az állati zsírokban is megtalálható.

Az átlagos, magyaros táplálkozásban a legnagyobb koleszterinszint növelő tényezők:

-állati zsírok bőséges használata

- általában a zsírdús táplálkozás

- zsíros sajtok,

-tejtermékek (pl. tejszínes, tejfölös ételek) rendszeres fogyasztása.

-túlzott mértékű húsfogyasztás,

húskészítményekből:

-a kolbász-

-szalámifélék előnyben részesítése

 alacsony rostbevitel:

-magas fehér

-félbarna pékáru

- finomliszt-fogyasztás

a korpás, teljes kiőrlésű változtatok helyett

 probléma az alacsony nyers zöldség- és gyümölcsfogyasztás.

Oldal: 382. A koleszterin...
Egészség és lehetőség! - © 2008 - 2024 - megachi.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat