Miért egyek olyan rostot, ami emészthetetlen?

Nagyapám a zöldbabot ne szerette, - "nem eszek bab hajat" - rákban halt meg!

Az emészthetetlen rostokat valóban nem tudjuk megemészteni, azonban a vastagbél flórájában élő hasznos bélbaktériumok (Bifidobaktériumok és Lactobacillusok) részére táplálékul szolgálnak, így segítik szaporodásukat.

Továbbá a prebiotikumok(méz, fokhagyma, vöröshagyma) lebontásának fő termékei a rövid láncú zsírsavak (SCFA), melyek táplálják a GALT immunsejtjeit és az elhízás ellen hatnak. Mindezen tulajdonságok pedig többszörösen is

hatással vannak az egészségre:

• elősegítik az emésztést
• fokozzák a szénhidrát- és zsíranyagcserét
• fellazítják a vastagbél falán lerakódott káros anyagokat és segítik azok kiürítését
• fokozzák a teltségérzetet
• csökkentik a koleszterinszintet
• nem engedik a vércukorszint hirtelen megugrását az étkezéseket követően
• fokozzák zsír- és szénhidrát-anyagcserét
• nyugtatólag hatnak a bélfalak nyálkahártyáira

 Az élelmi rost megnevezés a növények ehető részét takarja, amely nem tud megemésztődni, illetve felszívódni a vékonybélben, így érintetlenül halad tovább a vastagbélbe. Ide tartoznak a poliszacharidok, oligoszacharidok , lignin, valamint a növényekhez kapcsolódó anyagok (mint a vaxok, szuberin). Az élelmi rost fogalom a keményítőknek egy emészthetetlen keményítő néven ismert fajtáját is magában foglalja (ezek a hüvelyesekben, őrölt magokban és gabonákban, valamint gabonapehelyben találhatóak), mivel ellenáll a vékonybél emésztőfolyamatának és változatlanul jut a vastagbélbe.

• Forrás:
  Gyümölcsök: körte, eper, szeder, málna, ribizli, narancs, szárított gyümölcsök
  Zöldségek: kelbimbó, articsóka, vöröshagyma, fokhagyma, kukorica, borsó, zöldbab, brokkoli
  Hüvelyesek: lencse, csicseriborsó, babfélék
  Teljes gabonák: korpafélék (zab, búza), pelyhekfélék (zab, korpa, lenmag, szója, szezám), tönkölyliszt, durumliszt, zabliszt, búzacsíra, szójaliszt
• Az élelmi rostok fajtái: a különböző élelmi rostok közül négy típus különböztethető meg. Megkülönböztetünk növényi és állati eredetű, vízben oldható és oldhatatlan rostokat. A vízben oldódó rostok (sárgarépa, alma, banán, burgonya zabfélék, citrusfélék, árpa és babfélék) jól csökkentik a koleszterinszintet és a vércukorszintet.
• A vízben nem oldhatók alkalmasak a székrekedéses panaszok javítására, növelve a széklet mennyiségét, és csökkentve az étel bélben való tartózkodásának idejét. Ilyen rostok a teljes kiőrlésű gabonalisztekből készült pékárukban, diófélékben és egyes zöldségekben fordulnak elő
  
  Mennyit?
  Egy felnőtt napi rost szükséglete: 35-40 g.

• Hatása:
  Az élelmi rostok, különösképp az oldhatatlanrostok, segítenek a székrekedés megelőzésében, emelve a széklet tömegét s csökkentve tranzitidejét a bélben. Így gyorsítják az anyagcserét, fokozzák az emésztést.
• Ez a hatás azonban akkor érvényesül, ha a rostbevitellel párhuzamosan a víz bevitele is nő. A megevett rostok folyadék hatására megduzzadnak, és letisztítják a bélfalra tapadt salakanyagokat és a bélsár nagy részét.
• Mivel lassítják a szénhidrátok felszívódását a vékonybélben, ezért kiegyensúlyozottabb lesz a vércukorszint.
  
  Az oldható rostok megkötik az epével (epesavak formájában) ürített koleszterin egy részét, amely így nem szívódik fel újra, ilyen módon csökkentik a vér koleszterinszintjét.
  
  A rövid szénláncú zsírsavak, melyek a rostok fermentációja során keletkeznek, a bélsejtek fontos energiaforrásaiként szolgálnak, valamint megakadályozhatják a bél tumorsejtjeinek növekedését, osztódását.
  
  Epidemiológiai vizsgálatok eredményei az élelmi rostoknak egy újabb, a szívkoszorúér megbetegedések (CHD) megelőzésében játszott szerepét is azonosították, mely a vér lipidösszetételének javításán alapszik.
  
  Mivel a rost a diétában biztosítja a térfogatnövelést, kalória hozzáadás nélkül vezet telítő hatáshoz segítve a súlykontrollt.
  
  Fontos:
  Nagyon túlzásba sem szabad vinni a rostbevitelt, mert túlzott mértékben fogyasztva, főleg, ha kevés folyadékot fogyasztunk mellette, szorulást okozhat, valamint felfúvódást, görcsöket. Illetve csökkentheti a kalcium és a vas felszívódását a szervezetben, ezért ajánlatos lehet ezeket az ásványi anyagokat pótolni valamilyen formában.

  FEKETE RETEK - KELL A VITAMIN!

  Hámozás után reszeld le, majd keverd össze friss citromlével és mézzel - ízlés szerint -, hagyd állni, majd fogyaszd salátaként! De miért is jó a fekete retek? A cikkből megtudhatod!

•  
  

  Igazából, ha csak a józan paraszti észre hallgatunk, akkor is egyértelmű a télen kapható hónapos retek vagy jégcsap retekhez képest sokkal több hasznos vitamint tartalmaz a fekete fajta. Egyes források szerint akár háromszor annyit is! Sőt, a legtöbb télen kapható zöldséggel összehasonlítva ez a helyzet.

  Melyek a legfontosabb vitaminok, ásványi anyagok, amiket megtalálhatsz a fekete retekben?

  Az alap C-vitaminon kívül, B1-, B2-vitamint, vasat, kalciumot, magnéziumot, foszfort és niacint tartalmaz. Mivel antioxidánsokban nagyon gazdag, ezért az immunrendszer általános erősítésére is kiváló.

   

  Kálium tartalma sem elhanyagolható, ennek köszönhetően kiváló vízhajtó.

  Hatóanyaga a mustárolaj, amely serkenti az étvágyat, az epére, a májra és a vérkeringésre is jó hatással van. Felső légúti megbetegedések esetén segíthet enyhíteni a tüneteket, felszakítani a letapadt váladékot, csillapítani a köhögést.

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat