Tócsni, lepcsánka – mindegy is, csak sok legyen!
Krumpli reszelve, só, liszt – olajban kisütve. A tócsnit mindenki ismeri, de szinte mindenki máshogy.
Mindenki másképp hívja:
Nálunk a tócsni volt a krumplilepény neve, ezt szoktam meg.
A tócsni szó valószínűleg a tótlángos névből alakulhatott ki, a lepcsánka pedig a szlovák hlebcsánka szóból eredhet, ami „kenyérkét” jelent.
Nagyon sok verziója létezik a világban máshol is, ilyen a lengyel platzky, a cseh bramborák és babagudovica, a svéd rarakor, az angolszász hash browns, a zsidó konyhán a liszt nélküli latke, és természetesen a svájci röszti is.
Mindenki másképp csinálja!
Az alaprecept eredetileg is nagyon egyszerű volt: a reszelt krumplit zsírban kisütötték, és mindig azzal egészítették ki, amihez éppen hozzá tudtak jutni. Kezdetben a szegények eledele volt, ma viszont már jó nevű éttermek és komoly séfek is szívesen kísérleteznek a tócsnival, ott van a legtöbb gasztrofesztiválon, igazi street food kedvenc, ami nagyon jól megállja a helyét a világsztár hamburgerek és csoda húsos szendvicsek mellett is.
Nyers reszelt burgonya, (tojás) és liszt az alapja, és zsírban, vagy olajban sütik ki. Csak az alaprecept hasonló, az elkészítési mód tájegységenként, családonként változik, legalább annyiféle variáció létezik, mint ahány neve van. Az alaprecept ugyanis nagyon jól variálható, az ízeivel harmonizáló hozzávalókkal, fűszerezéssel és különféle feltétekkel gazdagítható.
Olcsó, egyszerű, finom, maga a tökéletes gyors vacsora (bár van olyan vidék is, ahol a tócsni klasszikus reggeli ételnek számít). Ilyenkor általában magában esszük, de húsos fő fogás mellé köretnek is kitűnő. Sőt, a tócsni massza akár töltelékként, akár bő olajban sütött hússzelet bundájaként is használható (ezek a különféle borzasok, mivel a reszelt krumpli miatt kissé kócosak lesznek a kisült szeletek). Mini formában vendégváró falat is lehet belőle, de van, aki leves mellé kínálja „kenyérként”.
Tócsnivariációk
A hagyományos, magyaros tócsni masszájába reszelhetünk fokhagymát, vagy adhatunk hozzá egy kis hagymát is, a kész tócsnit pedig tálalhatjuk kovászos uborkával. De itt még nem ér véget a tócsnivilág! Bátran lehet reszelni a masszába céglát, vagy almát, -használni a fűszereket, a zöld fűszerek mellett érdemes kipróbálni a curryt, gyömbért, esetleg a kurkumát is – így keleties ízvilágú lepényeket kapunk. Szárított paradicsommal, kapribogyóval, olívabogyóval mediterrán ízvilágú tócsnit is készíthetünk.
Keverhetünk a tésztájába apróra vágott gombát, darált tepertőt, cukkinit, répát, sőt, van, aki egy kis reszelt almában látja a tökéletes tócsni titkát. Kínálhatjuk párolt spenóttal és tükörtojással is, és nagyon finom a juhtúróval töltött tócsni is.
Kínálhatunk mellé szószokat, a fokhagymás tejföl mellett vagy helyett a paradicsommártás, a tormás, snidlinges-tejszínes, mustáros, szardellás vagy chilis szósz is nagyon fel tudja dobni a tócsni ízét.
Akkor az igazi, ha bő olajban sütjük, de meg lehet sütni sütőben is: ilyenkor sütőpapírral bélelt tepsire halmozzuk a krumplis masszát, kevés olajjal meglocsoljuk, és forró sütőben megsütjük. Ha a masszához keverünk egy kis reszelt sajtot is, akkor olaj sem kell rá, és ráadásul nagyon finom, omlós, de ropogós lesz a lepényünk.
