Egészség és lehetőség!

Ne fuss az egészséged (a kincsed) után, hanem őrizd meg azt! A testünk ha beteg, - csak akkor képes meggyógyulni, amikor ebben segítünk neki. - Ne féljünk nagyot lépni, ha ez tűnik szükségesnek, mert két kis ugrással nem jutunk át a szakadékon!

lohere.gif

Az egészséges életmód

 
jezus.gif
 
1. Minthogy a test egészségi állapota, mint láttuk, az isteni szolgálat velejárója – mivel egy beteg ember nem érti és nem ismerheti Isten útjait – ennélfogva az ember kötelessége testére vigyázni és távol tartani magát mindattól, ami árt és elveszejti a test épségét. Ezzel szemben köteles mindent megtenni, ami elősegíti egészségét.
 
tiszta_forras_elet_vize_846681_22708_n.gif
 
Ebből következik, hogy ne egyen, amikor nem éhes; ne igyon, amikor nem szomjas és ne tartsa vissza kis, illetve nagy szükségletét, egy percre sem, hanem végezze el, amikor kell.
 
2. Ne egyen az ember annyit, hogy tele legyen a hasa, hanem legalább egy negyednyivel kevesebbet, mint amennyivel jóllakna. Evés közben csak kevés vizet igyon, és azt is borral keverve. Amikor az étel megemésztődik [és megszomjazik], akkor igyon, amennyit kell, de akkor se igyon sok vizet. Ne üljön le addig enni, amíg nem biztos abban, hogy nem kell szükségre mennie és ne egyen az ember addig, amíg nem járkált egy keveset, hogy teste kissé megmelegedjen, vagy végezzen valami munkát vagy tornázzon. A dolog lényege: reggelente fárassza testét, amíg megizzad, utána pihenjen egy keveset, amíg felüdül és utána egyen. Ha meleg fürdőt vesz, miután megizzadt – ez jót tesz. Utána várjon egy kicsit és csak akkor egyen.
3.  Mindig ülve egyen, vagy baljára dőlve, de ne járkáljon, ne lovagoljon, ne fáradozzon (evés közben), ne rázza a testét és ne sétáljon – amíg meg nem emésztette, amit evett. Aki járkál vagy fáradozik evés után – súlyos betegségeket hoz magára.
4. A nap 24 órából áll. Elég, ha ebből az ember egyharmadot alszik, vagyis 8 órát. Mégpedig az éjszaka végefelé, vagyis az elalvástól napkeltéig teljen el a 8 óra úgy, hogy még napkelte előtt ébredjen fel.
5. Ne aludjon se a hasán, se a hátán fekve, hanem az oldalán. Az éjszaka kezdetén a bal, később a jobb oldalon. Ne aludjon evés után, hanem várjon 3-4 órát. Ne aludjon nappal.
6. Olyan dolgokat, amelyek hasmenést okoznak, mint pl. a szőlő, füge, eper, körte, görögdinnye, mindenféle tök és uborka – étkezés előtt ajánlatos fogyasztani és nem összekeverve az étellel. Ezzel szemben, ami székrekedést okoz, mint pl. a gránátalma, birsalma, alma, vadkörte – ezeket együtt lehet enni az étellel, de ne egyen sokat belőlük.
 

 

Fűszervajban sült csirke

 7.  Ha valaki csirke és marhahúst akar enni egyetlen étkezés során – egye előbb a csirkét. Ha tojást és csirkehúst – előbb egye a tojást. Ha bárányhúst és marhahúst – akkor előbb a bárányhúst. Mindig a könnyebbet kell előbb enni és csak aztán a nehezebbet (mivel az lassabban emésztődik).

 

Lasagne classico

8.  Nyáron hideg ételeket ajánlatos enni és ne használjon sok fűszert, de almaecetet, vagy citromot használjon. Ezzel szemben télen meleg ételeket egyen és sok fűszert használjon (ami melegít). Egyen egy kevés mustárt és chilit (erős fűszernövény). Ezt az étrendet tartsa szem előtt, a hideg és meleg évszakokban, minden vidéken a körülményeknek megfelelően.
9.  Vannak nagyon egészségtelen ételek, ezért ajánlatos az embernek távol tartani tőlük magát. Ilyen pl. a nagy, avas, sózott hal, az állott sózott túró, mindenféle gombák és a régi [vagyis nem friss] sózott hús; bor a présházból (azaz újbor), valamint minden olyan étel, aminek szaga van. Étel, aminek rossz, kesernyés szaga van – olyan a testnek, mint a halálos méreg.
Vannak olyan ételek, amik szintén nem egészségesek, de nem olyan mértékben, mint e fentebb említettek. Ezért logikus, hogy az ember csak keveset fogyasszon belőlük és azt is csak időnként, de ne szokjon rájuk olyannyira, hogy étrendjének szerves részét képezzék, vagy pedig gyakran egye őket. Ilyenek a nagy (tengeri?) halak, valamint tej és tejtermékek 24 órával azután, hogy kifejték a tejet (savassá válik,- előtte lúgos kémhatású), a csontokből elvonja a kalciumot!
 
 
öreg marhák, nagy (és öreg) bakkecskék húsa, valamint a bab, a lencse és a szappír (hüvelyesféle), a zabkenyér, a (nyers) káposzta, a póréhagyma, a hagyma, a fokhagyma, a mustár, a retek – ezekből este érdemes keveset és azt is télen. Nyáron egyáltalán nem. A babfélék és a lencse – ne egyen belőlük se télen. se nyáron csak keveset. A tökfélékből – nyáron lehet enni.
10. Aztán vannak ételek, amik szintén rosszak (nehezek), de nem annyira, mint az előbb említettek. Ezek a kacsafélék, a fiatal galambok, az olajban pirított kenyér, vagy az olajban dagasztott kenyér, vagy a finom nullásliszt, a hallé és kocsonya – nem ajánlatos ezekből sokat enni, és az okos ember leküzdi vágyait és nem fogyaszt ezekből egyáltalán, csak ha orvosi szempontból kénytelen. Az olyan embert, aki leküzdi vágyait – "hős"-nek nevezik.
11. Tartsa vissza magát az ember a fák gyümölcseinek élvezetétől és ne egyen belőlük sokat – még aszalva sem, hát még frissen. Ha éretlenül eszi őket – ez olyan, mint kard a testnek. A szentjánoskenyér nagyon egészségtelen, a savanykás gyümölcsök rosszak és ne egyen belőlük csak egy keveset, nyáron és meleg égtájakon.
A füge, a szőlő, a mandula mindig jó, akár frissen, akár szárítva és ehet belőle annyit, amennyit csak akar. De ne egye ezeket sem állandóan, még ha jobbak is, mint minden más gyümölcs.
12.  A méz és a bor ártalmas a kicsinyeknek, de hasznos az öregeknek – főleg télen. Egye az ember nyáron kétharmadát annak a mennyiségnek, amit télen eszik.
13. Igyekezzen az ember, hogy széklete legyen laza, közel a hasmenéshez. Ez egy nagy doktrína az orvostudományban: ha az ember székrekedésben szenved, vagy nehezen megy neki – betegségek jönnek rá.
 
És mit tegyen az ember, hogy a széklete rendben legyen?
Ha fiatal – egyen reggelente kifőzött vadcserjét (máluách) olíva olajjal és halolajjal ízesítve, sótlanul és kenyér nélkül; vagy igyon kifőzött spenót-levet, vagy egyen káposztát olíva olajjal, szilva lekvárt kenyérrel, szilva befőttett, zabpelyhet. Ha pedig öreg – igyon reggelente meleg vízzel higított mézet, várjon kb. négy órát és csak utána reggelizzen. Tegyen így egy, három vagy négy napig – szükség szerint – amíg belei rendbe nem jönnek.
14. Még egy általános direktívát adtak – a szakértők – az egészség dolgában: amíg az ember mozgásban van, dolgozik, fáradozik [tornázik] és nem eszik jóllakásig [hanem ennél kevesebbet, ahogy fenn mondottuk] és a széklete laza – semmiféle betegség nem lesz úrrá rajta, hanem egyre erősödik – még akkor is , ha itt-ott rossz ételeket eszik is.
15. (Ezzel szemben) ha valaki csak lazsál és nincs mozgásban [nem tornázik], vagy aki visszatartja székletét, vagy állandóan székrekedése van – akkor, még ha egészséges ételeket eszik is és az orvosok utasításai szerint ügyel az egészségére – állandó fájdalmai vannak és elgyengül.
Ha pedig valaki a kelleténél többet eszik – ez az emberi testnek olyan, mint a halálos méreg és ez a fő oka a legtöbb betegségnek. Mivel a legtöbb betegség azért éri az embert, mert vagy egészségtelen dolgokat eszik, vagy pedig megtölti a hasát és túl sokat eszik – akár egészséges dolgokat is. Erre mondta Salamon király végtelen bölcsességében: "Aki vigyáz a szájára és a nyelvére – életét őrzi a nyomorúságtól", ami alatt azt érti, hogy vigyáz, mit és mennyit eszik és hogy nem beszél fölösleges dolgokat.
 
 
 
 
16.  A fürdés rendje, hogy az ember  rendszeresen menjen a fürdőbe, de nem menjen közvetlenül étkezés után, és akkor sem, amikor éhes, hanem amikor már megemésztette, amit evett. Mossa meg egész testét olyan meleg vízben, amit a test el tud viselni, és a fejét annyira forró vízben, amit a test nehezen visel el. Utána öblítse le testét langyos vízzel, majd még langyosabbal, majd a végén hideg vízzel – a fejét kivéve, amit ne érjen sem hideg, sem langyos víz. Addig ne öblítse le testét hideg vízzel, amíg meg nem izzadt és nem masszírozta meg testét. Ne tartózkodjék huzamos ideig a fürdőben, hanem mihelyt megizzadt és megmasszírozta magát – öblítse le testét és hagyja el fürdőt. Mielőtt bemegy a fürdőbe és miután elhagyta azt – vizsgálja meg, nem kell-e a szükségét elvégezni. Ezt tegye az ember étkezés előtt és után is; mielőtt házaséletet él és utána; torna előtt és után, valamint alvás előtt és után – összesen naponta tízszer.
17.  Amint kiment a fürdőből, öltözzön fel és fedje be a fejét, hogy meg ne fázzon. Erre még nyáron is ügyelnie kell. Miután kiment (és felöltözött) várjon egy kicsit, hogy magához térjen és ne legyen kimelegedve – és csak ezután egyen. Ha fürdés után alszik egy keveset, mielőtt enne – ez igencsak ajánlatos. Ne igyon fürdés után hideg vizet, fölösleges mondani, hogy a fürdőben ne igyon. Ha, azonban, annyira szomjas a fürdő után, hogy nem képes magán uralkodni – keverje a vizet egy kevés borral, illetve mézzel, és úgy igya. Ha pedig fürdés után olajjal kente be testét – télen – miután leöblítette magát – ez igen jó.
 csillagok_1_sor.gif
Az élvezetek kordában tartása...
 
1. Miként a bölcs bölcsességéről és tulajdonságairól ismerhető fel – és ezekben különbözik a többi halandótól – akként kell tettei által is felismerhetővé válnia: ételében, italában, családi életében, szükségletei végzésében, beszédében, járásában, öltözetében, ügyes-bajos dolgaiban és az emberekhez való viszonyában.
Mindezen tulajdonságuk legyenek a legnagyobb mértékben illendőek és elismerésre méltóak.
Hogyan érhető ez el?
 
              A bölcs ne legyen falánk és nagyétkű;
 
            
 
csak azt és annyit eszik, amire testének – az egészséges életvitelhez – szüksége van.
Ne habzsoljon nyakló nélkül, mint azok, akik megtöltik bendőjüket, amíg az felpuffad. Ezekre mondja a próféta "...szemetet szórok arcotokba, ünnepeitek szemetét...". Ezek azok, akik azt mondják "együnk-igyunk, hisz holnap úgyis meghalunk!" Ez a gonoszok lakomája, akiknek asztalát az Írás a "lehányt, ürülékkel teli asztalok"-hoz hasonlított.
A bölcs, azonban, csak egy vagy kétféle ételt eszik, abból is csak annyit, amennyi létfenntartásához szükséges – és ez elég is neki.
2.  Amikor a bölcs azt a keveset eszi – ezt egye otthon, a saját asztalánál, ne nyilvános helyen, üzletben vagy piacon csak, ha kényszerhelyzetben van, hogy meg ne szégyenüljön az emberek előtt . És ne egyen tanulatlanok társaságában, sem pedig az [említett] "asztalokon", amelyek "hányadékkal" vannak teli. Ne rendezzen sehol nagy evészeteket, még bölcsek társaságában sem és ne vegyen részt tömeges lakomákon. 
3.  Egy bölcs – ha bort iszik – ezt azért teszi, hogy az emésztést elősegítse. Aki lerészegedik, az szégyenletes dolgot művel és elveszejti bölcsességét. Ha tudatlanok szeme láttára válik részeggé, ezzel meggyalázza Isten szent nevét. Délidőben egyáltalán nem szabad bort inni, még egy keveset sem, legfeljebb az ételhez, mivel ettől nem lesz részeg.
4.  Annak ellenére, hogy semmiféle tilalom nem gátolja az embert a feleségével való érintkezésben – kivéve, természetesen, a tisztulási periódust – illendő, hogy a bölcs szent életmódot folytasson [a szent szó rokonértelmű a tartózkodással] és "ne lebzseljen állandóan a felesége körül, mint egy kakas".
 
 
Ne az éjszaka kezdetén, amikor jóllakott, sem hajnalban, amikor már megéhezett, hanem az éjszaka közepe táján, amikor az étel már megemésztődött a gyomrában. Ne tanúsítson túlzott könnyelműséget és ne használjon trágár kifejezéseket, még négyszemközt sem, mivel a próféta intelmét "Emlékezteti az embert szavára". 
Ne legyen a házaspár részeg, se levert, se ideges; a feleség ne szundikáljon és ne tegyen rajta erőszakot, ha nem akar, hanem csakis közös akaratból és kölcsönös örömükre. Beszélgessenek és játszadozzanak egy kicsit, hogy a feleség megfelelő lelkiállapotba kerüljön.
5.  Aki eszerint viselkedik, az nemcsak megszentelte magát a tisztaságban, de – ha vannak fiai – azok szépek és szégyenlősek lesznek, rátermettek a bölcsesség és jámborság befogadására... Akik pedig másként viselkednek, mint azok, akik sötétségben járnak – hozzájuk hasonló gyermekeik lesznek...
6. A bölcs emberek igen szemérmesen viselkednek. Nem fedik fel testüket. Még az illemhelyen is szemérmesen viselkednek...
7.  Egy bölcs ne kiabáljon s ne ordítozzon beszéd közben, mint az állatok, és ne emelje fel a hangját, hanem beszéljen nyugodtan és szelíden minden emberrel. Ne essen, azonban, az ellenkező végletbe se, ne beszéljen finomkodó hangnemben, nehogy szavai büszkélkedésnek tűnjenek. Legyen jóhiszemű mindenkivel szemben és társairól is csak jót mondjon, semmi esetre sem rosszat. Legyen békeszerető és béketűrő, aki mindig békés megoldást kezdeményez. Ha azt látja, hogy szavainak van foganatja, akkor mondja ki, ha nincs, akkor inkább hallgasson.
 
 A fent leírt jó szokások csupán az egészséges ember számára ajánlatosak.
 
lohere.gif
Weblap látogatottság számláló:

Mai: 40
Tegnapi: 61
Heti: 235
Havi: 3 084
Össz.: 1 168 762

Látogatottság növelés
Oldal: 96.Mit, miért és hogyan...
Egészség és lehetőség! - © 2008 - 2024 - megachi.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »